Hogyan hat a sport a téli hangulatunkra?

A négy évszak közül a tél adja a legkevesebb lehetőséget, illetve a legkevésbé ideális körülményeket a sportolásra, pedig ebben a hideg és zord időszakban van a legnagyobb szükségünk arra, hogy a sokszor amúgy sem rózsás hangulatunkon javítsunk egy kicsit.

Ez történik a testeddel sportolás közben

Talán sokan tudjátok, hogy a sportolás az egyik legtutibb módszer arra, hogy a szürkeség okozta rossz közérzetet kordában tartsuk. De mégis mi történik ilyenkor a szervezetünkben? A mozgás hatására belső elválasztású mirigyeink különböző hormonokat termelnek, melyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a hangulatunkat. Ennek oka, hogy a mozgást egyfajta stresszként kezeli a szervezet, melyet ezekkel a hormonokkal próbál kompenzálni. Nem kell megijedni a stressz szó hallatán, ugyanis annak a jó változatáról, az úgynevezett eustresszről van szó (a rossz stresszt distressznek hívjuk). Az egyik ilyen kompenzáló hormon a köznyelvben boldogsághormonnak hívott endorfin. Ami azt illeti, az endorfin tulajdonképpen nem egy bizonyos hormont jelent, hanem az agyalapi mirigy és a hipotalamusz által termelt (stressz) hormonok gyűjtőneve. Szerepe szerteágazó, ám legfontosabb tulajdonsága, hogy csökkenti a stresszt (a rosszat is), erősíti az immunrendszert és a szó szoros értelmében boldogabbá tesz.

A lustábbaknak jó hír, hogy egyébként csokoládé evés, szex vagy napsütés hatására is termelődik, bár nem olyan mértékben, mint mozgás hatására. Ez a folyamat régóta ismert, azonban az utóbbi 10 év tudományos kutatásai számos más dologra is rávilágítottak, melyeket a stressz okoz, de ennek ellenére pozitív hatással bírnak az egészségünkre. A szervezetet ért extrém fizikai behatások (hideg, meleg, sport stb...) megsokszorozzák egy másik hormon termelődését, mégpedig a norepinephrinét (vagy noradrenalinét), mely a mellékvesében termelődik. Nagy általánosságban az mondható el róla, hogy beindítja a szimpatikus idegrendszeri folyamatokat, így akut módon növeli a vérnyomást és a pulzust, megemeli a vércukorszintet és fokozza a vérkeringést az izmokban. Ez talán rosszul hangzik, de ezen jelenségek akkut módon nem károsak az egészségre. Ezen dolgok mellet a norepinephrin alacsony szintje felelős pl. a depresszió kialakulásáért, magasabb szintje azonban érzékenyebbé tesz a fent említett endorfinra, mely az említett (eu)stressz reakciók miatt termelődik (tehát kevesebb is elég lesz belőle a jobb hangulathoz). A norepinephrin kutatásának legújabb eredménye, hogy aktiválja a Foxo3 gént, mely felelős a fehérjék regenerációjáért, ezzel növelve az aktív életkort.

Termeljünk hát boldogsághormont!

A boldogsághormonok egyébként minden olyan érzés vagy tevékenység hatására termelődnek, melyeket kellemesnek érzünk. Így pl. egy fárasztó edzés utáni masszázs hatására is, melyhez ajánljuk kannabisz tartalmú masszírozó krémeinket, melyek még tovább képesek fokozni a kellemes, lazuló érzést, ez által segítve a megnövekedett hormontermelés fenntartását.