Hogyan vegyünk levegőt futás közben?
Mint minden más sportban, a futásban is rendkívül fontos, hogy mozgás közben megfelelő mennyiségű oxigénnel lássuk el sejtjeinket, mindeközben pedig megfelelő széndioxid mennyiségtől szabadítsuk meg őket. Ahhoz, hogy ez gazdaságosan működhessen kellően mély és ritmusos levegővételre van szükségünk. Számos futó problémája a ritmustalan légzés, legelőször ennek rendbetételével érdemes foglalkozni, csak ezek után szabad mélyebben belemenni más légzéstechnikák gyakorlásába.
Orrlégzés, szájlégzés
Egyes távolkeleti mozgásformák kapcsán sokszor találkozni annak fontosságával, hogy orron vagy szájon át történik a levegővétel. Mivel ezen mozgásformák manapság nagyon népszerűek a nyugati társadalomban is, egyre többen próbálják az ott alkalmazott légzéstechnikákat sportolás, pl. futás közben is alkalmazni. Vajon kell e ez? Akkor most orron vagy szájon át?
Bár meglepő lehet, de a szájüreg nem (alapvető) része a légzőrendszerünknek. Úgy lettünk „kitalálva”, hogy orron át lélegezzünk. Az orr és az orrmelléküregek feladata a belélegzett levegő megtisztítása (szennyeződésektől, kórokozóktól), párásítása és felmelegítése. Ezen funkciókkal a szájüreg nem, vagy csak részben rendelkezik, így alap esetben elmondható, hogy orron át kellene levegőt venni.
Valószínűleg ez a tény az alapja a már említett keleti légzéstechnikáknak is, melyek főleg az orron át való légzést preferálják. Természetesen számtalan olyan eset van, amikor a kizárólag orron át légzés nem, vagy csak nehezen kivitelezhető. Az egyik ilyen a megfázás mellett az intenzív sportolás. A hangsúly az intenzíven van, ugyanis bizonyos oxigénszükséglet alatt orron át is elegendő levegőhöz juthatunk, nincs szükség szájon át történő kiegészítésre. Ha tehát csak egy lassú, könnyed kocogásra indulunk, nyugodtan próbálkozhatunk az orrlégzéssel, különösen a hideg, téli hónapok alatt, amikor a hirtelen belélegzett hideg levegő egyébként is megterheli a szervezetünket. Ahogy a futás intenzitása nő, egyre több oxigénre van szükségünk és a szimpla orrlégzés szinte lehetetlenné válik. Nem is érdemes próbálkozni vele, az eredmény garantált idő előtti kifulladás. Nagyobb tempónál érdemes ötvözni a száj és az orrlégzést, ezáltal lehetünk a leghatékonyabbak.
Mellkasi légzés, hasi légzés
A másik ilyen dilemma, mely szintén javarészt a keleti metódusokből ered, a mellkasi, illetve hasi légzés kérdése. A kérdés a futás szempontjából is megosztó, ugyanis míg a hasi légzés futás közben is nyugalomra, ritmusosságra sarkall, addig a mellkasi légzés megadja a felületes légzés lehetőségét, azonban bizonyos intenzitás felett tagadhatatlan a szükségessége. Mindkét „technika” mellett vannak érvek és ellenérvek, érdemes próbálgatni őket és egyénileg kialakítani a számunkra megfelelő kombinációt.
Vegyél mély levegőt, fújd ki magad
A futás közbeni légzés kérdése tehát sokrétű és nincs is egyértelmű válasz arra, hogy mi a jó és mi nem. Célszerű többféle módszert kipróbálni, azonban egyre mindenképpen figyelni kell: Ne menjünk fejjel a falnak! Egy új légzőtechnika túlerőltetése akár szédüléshez, ájuláshoz is vezethet, mely futás közben (és egyébként máskor is) különösen veszélyes! Mindent csak fokozatosan...
És ne feledd, a helyes légzéstechnika mellett a megfelelő bemelegítés is elengedhetetlen az optimális edzéshatás eléréséhez. A MERU bemelegítő krémekkel és kellő mennyiségű átmozgatással kellőképpen felkészítheted a szervezeted az edzés alatti terhelésre.
