A sportolással olykor együtt járnak a különböző sportsérülések, melyek kisebb-nagyobb mértékben hátráltathatják az edzéseinket vagy akár a hétköznapjainkat is. Megfelelő odafigyeléssel azonban a sérülések kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük, illetve baj esetén a regenerációs időt is lerövidíthetjük.
Szerencsére a rendszeres sportolás egyre elterjedtebb hazánkban is, és egyre többen vannak, akik törekednek a mindennapos mozgásra. A mindennapos mozgás megvalósítása azonban az elhatározást követően is komoly akadályokba ütközik. Ilyenkor következik ugyanis a logisztika, hogy hogyan is lehet ezt megvalósítani úgy, hogy az élet többi területe se „szenvedjen kárt”. Reggel? Este? Ebédidőben? Mégis mikor?
Amikor még nem vagyunk tapasztalt futók, esetleg éppen csak elkezdünk azon gondolkozni, hogy meg kéne próbálkozni a futással, komoly gondot okozhat, hogy milyen is az az útvonal, ami megfelelő számunkra, illetve amivel el tudjuk érni a céljainkat. A kérdés első hallásra nem tűnik túl összetettnek, azonban van pár dolog, amire érdemes odafigyelni.
A sportolás közbeni frissítés kérdése mindig is fontos kérdés volt nemcsak a profi, de az amatőr sportolók körében is. Mivel mozgás közben energiát égetünk el, a szervezet energiaraktárai szépen lassan kiürülnek, és amennyiben nem viszünk be megfelelő mennyiségű táplálékot, ez idő előtti fáradáshoz vezethet. Ezen kívül tudni kell azt is, hogy amikor sportolunk, szervezetünk fokozottan ki van téve a túlmelegedés veszélyének is, amely veszély a nyári hónapokban a sokszor extrém magas külső hőmérsékletnek köszönhetően csak fokozódik.
Amikor elhatározzuk magunkat, hogy nekiállunk edzeni, többnyire valamilyen konkrét céllal tesszük azt. A legnépszerűbb cél a fogyás, illetve az, hogy valamelyik testtájunk egy kicsit jobban nézzen ki.
Az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnövekedett azok száma, akik valamilyen konkrét cél kitűzésével szánják rá magukat a rendszeres mozgásra. Ez a konkrét cél ma már többnyire túlmutat azon, hogy „jól szeretnék kinézni” vagy, hogy „le szeretnék adni pár kilót”, így a sportos kihívások szervezésére is egyre nagyobb lett a kereslet. Erre a megnövekedett keresletre mára egész iparág épült ki, a tömegrendezvények között pedig az egyik legnépszerűbb az akadályfutás lett.
A nyáron, nagy melegben való sportolás veszélyeiről már írtunk egy korábbi blogbejegyzésünkben, most pedig arról fogunk ejteni néhány szót, hogy a megfelelő edzésidőpont kiválasztásával miként befolyásolhatjuk pozitív módon a teljesítményünket.
Blogunkban már több olyan sportágról is írtunk (pl. SUP, via ferrata), amely az utóbbi néhány évben került a „nagyközönség” látóterébe, vagyis pár éve örvendenek nagy népszerűségnek. Közéjük tartozik a jóga is, amelyet bár nem feltétlenül kell sportként definiálni, mégis az aktív kikapcsolódási formák közé tartozik.
Beköszöntött a nyár, amikor a hőséget sokan csak víz közelében tudják elviselni. Vannak, akik megelégszenek a klasszikus strandolással, azonban vannak olyanok is, akik a nagy melegben sem tudnak meglenni mozgás nélkül. Számukra egy kiváló aktív alternatíva a vízitúrázás, vagyis a túrakenuban, túrakajakban, vagy egyéb vízi sporteszközön (például SUP) való kirándulás.
A mindenki számára elérhető szabadidősportok tárháza egyre bővül és számos olyan sporteszköz elérhető a piacon, amiről még néhány évvel ez előtt azt sem tudtuk, hogy létezik. Az egyik ilyen sportág a Stand Up Paddle, vagyis a SUP, amely a gyakorlatban a kenuzás és a szörfözés keveréke, ugyanis egy túlméretezett szörfdeszkán kell egy nagyon magas kenulapáttal evezni.
Amikor az intenzív, de monoton mozgással járó sportokat (pl. kerékpározás, futás, stb.) boncolgatjuk, többnyire csak a pozitív hatásokról esik szó. Nyilván azért is, mert szerencsére jóval több van ilyenből, mint a kellemetlenséget okozó dolgokból, azonban tisztába kell lenni azzal is, hogy sport révén a mozgásnak is van árnyoldala.
A szabadidős futók motivációs problémái sokszor a futás monotonitásából adódnak, így előbb vagy utóbb szinte mindenki elgondolkozik azon, hogy hogy is lehetne változatosabbá tenni az edzéseket. A helyszínek változtatása és az intervall edzések beiktatása mellett az egyik legjobb módja az unaloműzésnek, hogy ha egy kis szintkülönbséget csempészünk a távba. Ilyenkor érdemes számítani arra, hogy azon kívül, hogy a futás sokkal izgalmasabb lesz és hamarabb telnek a kilométerek, másfajta terhelés éri a szervezetünket.
Magyarországon is egyre népszerűbbé válnak az extrém sportok és szerencsére egyre több lehetőség van a kipróbálásukra az ország határain belül is. Az egyik ilyen felívelőben lévő sport az úgynevezett via ferratázás, vagyis szépen magyarosan a vasalt utakon való sziklamászás. Sokban hasonlít hozzá a falmászás, de jellegéből adódóan a via ferrata sokkal természetközelibb, vagy, ha úgy tetszik “vadabb” sport.
A hétköznapi ember számára a kerékpáros túrázás szezonális dolog és mivel rendszerint a legtöbbeknek szezonban is csak néhány alkalommal adódik lehetősége ilyen aktív kirándulást csinálni, a rutintalanság problémákat szülhet. Egy rutintalan kerékpáros számára már az útvonalválasztás is gondot okozhat, nem beszélve arról, hogy mire is lehet szükség egy hosszabb-rövidebb túra alatt. Nézzünk néhány jó tanácsot!
A masszázs már régóta fontos kiegészítője a sportnak és az utóbbi időben egyre több szabadidő sportoló is rendszeresen beiktatja a mindennapjaiba ezt az edzéskiegészítő eljárást. Annyi változott a régmúlthoz képest, hogy ma már számtalan fajta masszázsszolgáltatás elérhető, melyek között sokszor nehéz eligazodni.
Keresztedzésnek hívjuk, amikor egy bizonyos sportág atlétájaként más, az adott mozgástól teljesen különböző mozgásformá(ka)t is beiktatunk az edzéstervbe. Ez nem újkeletű dolog a sporttudományban, azonban keresztedzés címen nagyon sokáig a legtöbben megmaradtak a klasszikus (súlyzós) erősítő edzések mellett és ilyenkor is főleg a fő sportágban is használatban lévő izmokat edzették tovább.
Gondolkoztatok már rajta, hogy az olyan klasszikus szabadidős sportokon kívül, mint a futás, a bringázás vagy az úszás, érdemes lenne valami mást, valami különlegesebbet kipróbálni?
A tavaszi fáradtság már ősidők óta ismert és jellemző velejárója az ember éves „ritmusának”. A mai rohanó világban talán kevésbé észrevehető a jelenség az alapból erősebb általános fáradtsági szint miatt, de azért sokan így is megérzik, hogy a tavaszi hónapokban döcögősebben mennek a dolgok.
Minden év elején, pláne ahogy közeledünk a tavaszhoz, nyárhoz, felmerül a kérdés, hogy mikor is kell elkezdeni a forma kihegyezését, hogy az a strandszezonra tökéletes legyen.
A sportolás előtti bemelegítés fontosságáról, mechanizmusáról, illetve az ezt segítő bemelegítő krémek használatának előnyeiről már nálunk is sokat olvashattatok. Nemcsak a boltok polcain, de csak a Meru kínálatában is többféle bemelegítő krém érhető el, melyek erőssége, intenzitása különböző, így tapasztalat nélkül nehéz közülük kiválasztani a megfelelőt. A jó hír az, hogy a mechanizmust illetően nem nagyon tudunk mellé lőni.
Az edzőtermek elterjedésével ma már szinte mindenkinek lehetősége van komfortos körülmények között sportolni télen-nyáron. Persze sok olyan mozgásforma létezik, melyet alapvetően szabadtérre „teremtettek”, ilyen a két legnépszerűbb kikapcsolódási forma is: a futás és a kerékpározás. Az év hidegebb, borongósabb hónapjaiban azonban a kerékpáros és a futó is könnyebben becsábul a termek jelentette kellemes 20-22 fokos helyiségbe és szobakerékpáron vagy futópadon teljesíti a kitűzött adagot.
A négy évszak közül a tél adja a legkevesebb lehetőséget, illetve a legkevésbé ideális körülményeket a sportolásra, pedig ebben a hideg és zord időszakban van a legnagyobb szükségünk arra, hogy a sokszor amúgy sem rózsás hangulatunkon javítsunk egy kicsit.
A mozgásnak, legyen szó bármilyen aktív tevékenységről, mindenféle pozitív hozadéka mellett bizony néha vannak kellemetlen mellékhatásai is.
