Ferihegyi örömfutás és siker Meru rásegítéssel!

És akkor újra bud:runwayrun 8.0. Minden évben megrendezik a Ferihegy 1-es terminálján a jótékony célú futást, amelyen a repülőtársaságok dolgozói, a támogató cégek munkatársai, valamint a kedvezményezett Suhanj! Alapítvány sérült és ép sportolói állnak rajthoz.

Számomra a reptéri futás egy ízig-vérig Suhanjos verseny, nagy számban veszünk részt rajta, és a hangsúly a suhancokon van. És imádom is a különlegessége miatt, annak ellenére, hogy eddig mindig szikrázó napsütésben futottunk (ugye a reptéren fa nem sok van), így nem könnyű feladat a még nyárias időben az 5 vagy 10km.

A járvány ezt az eseményt meghagyta, de félig azért megfúrta: látványosan ritkább volt a mezőny, hiányoztak a külföldi "repülősök", és sajnos sok suhancunk is.

Így maradtam az idén én is egyedül, a futótársaim nélkül, ezért ezt a futásomat azoknak ajánlom, akik most nem lehettek ott velünk. Különösen Nellinek és  Gábornak (mindketten látássérült futók), mert velük futottam volna ebben az évben.

Mindezek ellenére furamód a futás része most volt a legkellemesebb az eddigiek közül: nem hajtottam ki magam, de jóleső és szép lendületes lett, valahogy a hosszú egyenesek sem fogytak olyan nehezen. Az első kört Lacival (szintén egyedül maradt guide) együtt futottuk, sokat nem beszélgettünk közben, de annyira jó hatással volt mindkettőnkre a másik jelenléte, hogy sikertörténetként éltük meg. Laci a második körre kicsit gyorsított, mert célja volt; nekem elég volt nagyjából az első kör tempója, de a végelszámolásnál én is negatív splittel zártam, azaz a második köröm gyorsabbra sikerült, mint az első.

Tavaly nem tudtam megvárni az eredményhirdetést, ennek köszönhetően most kétszer akkora volt a mosolyom a maszk alatt a dobogón: nem csak felállhattam rá, de egyenesen a tetejére!

És ami miatt mindig a legjobb, és ami most is a legeslegjobb volt: az a rengeteg kékmosoly, amit befogadhattam. Hálás vagyok és gratulálok mindenkinek! Köszönet a Suhanjnak az egészért és a reptérnek a lehetőségért! Köszönet jár edzőmnek, Sanyosznak is a folyamatos gyorsításomért, annak ellenére sikerrel jár(t)unk, hogy ez nem igazán az én távom.

Az előrejelzés szerint nem lett volna ennyire jó idő, így a Meru Guard kidörzsölés elleni krém sajnos otthon maradt, de verseny után az SOS regeneráló gél olyan jót tett a lábamnak, hogy akár ma újra futhatnám ezt a tízest.