Egy, Ultrabalatonra készülő versenyzőnk vicces naplója

2021.01.18
Egy, Ultrabalatonra készülő versenyzőnk vicces naplója

Egy elég vicces, de tanulságos sztorival indult számomra az újév – meséli Darabos Dávid futó, sportmasszőr, a Meru csapat tagja. Aki sportolóként és masszőrként is szereti a Meru sportkrémeket.

 

„Bár szorgalmasan teljesítettem az edzéseimet, azért az utóbbi időben előfordult, hogy 1-1 mégis kimaradozott.

Sebaj! Ennyi belefér, az UB úgyis csak jövőre lesz.

Sokáig ezzel a mondattal nyugtattam magam. December 31. Készülődés a szilveszterre, halál nyugalom, várom a bulit. A covid ellenére minden a legnagyobb rendben zajlott.

Január első napjai, a hosszú szabadság utolsó napjai, itt még semmi sem tudott felhúzni.

Na de utána! Hétfőtől folyamatosan gyomorgörccsel ébredés és indokolatlannak tűnő idegeskedés jellemezte a napjaimat. Mégis mi történhetett? Másnapos nem lehetek és a munkámat is imádom.

Valami mégis zavar. Bakker az UB idén lesz!

Miután feldolgoztam, hogy 5 napja teljesen elszámoltam magam és ez már valójában a célegyenes, sikerült újra megnyugtatnom magam, mondván, azért májusig még van 5 hónap. Pár napig ezt is elhitettem magammal, de aztán újabb felismerés jött. A január fele már eltelt, és áprilisban már valószínűleg csak specifikus edzéseim lesznek a mennyiségi helyett.

Mi ebből a következtetés? Hogy valójában csak 2 és fél hónapom van belepakolni a lábaimba azt a kilométerszámot, ami majd körbevisz. Ez a sok, hullámzó gondolat 2 hét alatt zajlott le a fejemben. Elég ijesztő, amikor a „jövőre lesz” altató gondolat találkozik a „2 és fél hónapom maradt” felismeréssel.

Tanulság? Nem szabad belekényelmesedni a kifogásokba és ha már makacs fejjel belevágunk valamibe, akkor azt igenis csináljuk végig tisztességesen.”

Pinterest
Termékek